Mint elmondta, mindenkinek meg lehet a véleménye arról, hogy mi a gyűlöletbeszéd, de a kontextusból kiragadni semmiképpen nem szabad a mondandót. Szerinte a kontextuson kívüli értelmezések önkényes értelmezések.

Érezhetően sérelmezte például, hogy őt egy szatyor fingnak nevezték, majd magánbeszélgetésekben elhangzott szavakra hivatkozott.

A magánbeszélgetésekből, kontextusából kiragadott szavakat aztán közbeszédből származónak titulálta.

Arról jótékonyan hallgatott, hogy az általa idézett szavakat a közbeszédbe előre megfontoltan, a Fidesz által működtetett propagandagépezet passzírozta bele, míg a poloska szót a miniszterelnök vitte bele önkényesen, tudatosan, egy ünnepi beszéd keretei között.

A köztársasági elnök ugyanakkor egy szót sem szólt azokról az atrocitásokról, amelyek ma már mindennaposak a TISZA önkénteseinek munkavégzése közben. Az ott elhangzó gyűlöletbeszédek pedig kimerítik a BTK egyes paragrafusait is, nem véletlenül vonják körözés alá vagy állítják elő az elkövetőket.

Sulyok Tamás nem állt ki a közbeszéd, a köznyelv megtisztulásáért, a magyar állampolgárok testi -és lelkivilágának védelméért.

Sulyok Tamás végleg elvesztette köztársasági elnök jellegét. Maradt egy szürke, gyáva, jellemtelen Fidesz katona.